Jogi keret

Közbirtokosság (compossessoratus), a társas birtoklásnak egy neme, mely nemesi birtokokra és az azokkal kapcsolatos jogokra vonatkozik.

A közbirtok tehát közös nemesi birtok, melyet a Közbirtokosság tagjai közösen használnak, vagy melynek jövedelmében bizonyos arány szerint részesülnek. A közös használat rendszerint csak a Közbirtokossági legelőre és erdőre vonatkozik, ellenben a haszonvételek (regále, halászati, vadászati, helypénzszedési, malomjog stb.) jövedelme rendszerint a Közbirtokosság tagjai között osztatik el.

A Közbirtokosság tagjainak birtoklási aránya az egész birtokra vonatkozó hányadrészekben van meghatározva, melyek szerint a haszonvételek jövedelme és költségei a tulajdontársak között osztatnak fel.

A közös vagyon kezelését és ellenőrzését a tulajdontársak a kebelökből választott igazgatóra bizzák.

(Forrás: Pallas Nagylexikon)


560x340_paragrafus-jog

A 2000-es évben, az Európai Unió nyomására, a „restitutio in integrum” elv megvalósításának érdekében, törvények jelentek meg a közbirtokosságok tulajdonainak visszaszolgáltatására.
És ezzel megkezdődött a közbirtokosságok újraalakulásának lehetősége, 2000 és 2005 között.

A közbirtokosságok ősi jogi személyek.A mai modern társadalom nehezen tudja kategorizálni őket.

A nagy szolgáltató cégek formanyomtatványai csak a kereskedelmi társaságokra vagy jótékonysági intézményekre osztják fel a jogi személyiségekkel rendelkező szervezeteket.

A közbirtokosság egyszerűen „csak” jogi személy, vagyis jogok és kötelezettségek önálló alanya.

Az 1/2000, valamint a 247/2005-ös törvények szerint a közbirtokosságok újraalakulása és jogi személyiségüknek elismerése bírósági határozat által történik. A bíróságilag elismert közbirtokosság jogi személyként visszaigényelheti tulajdonait.

A közbirtokosságok alapító, vagyis újraalapító okmánya az alapszabályzat. Az alapszabályzatot jóváhagyó bírósági határozat jelenti a jogi személyiség elismerését.

A közbirtokosságot annak tagjai alapítják meg. A tagok a volt tulajdonosok vagy azok örökösei. A közbirtokosság tagjai az új jogi személy tulajdonosai.

A tagok tulajdonjoga a közbirtokosságra, mint jogi személyre vonatkoznak. A tagok nem tulajdonosai a visszaszerzett földterületeknek.

A tagok résztulajdonosai a közbirtokosságnak, mint jogi személynek. Az alapszabályzathoz tartozó, járulékos taglista tartalmazza a tulajdonosok nevét, a tulajdonosi rész nagyságát és arányát, minden tag tekintetében.

A tagok Közgyűlése jelenti a legfelsőbb vezetőségi fórumot. A közgyűlések általában évente kétszer gyűlnek össze. Határozatai módosíthatják az alapszabályzatot, de mindenképpen kötelezőek, úgy a tagokra, mint a vezetőségre vonatkozóan.

A vezetőség általában igazgatótanácsnak nevezett szerv, amely döntései által gondoskodik a közbirtokosság állandó és operatív vezetőségéről. Az igazgatótanács döntőképességének határát az alapszabályzat vagy a közgyűlés vonja meg.

Sem a közgyűlés, sem az igazgatótanács nem adhatja el, nem idegenítheti el semmilyen formában a közbirtokosság bármely visszaszerzett területét.

Ugyanez vonatkozik az oszthatatlanságra is: a tagok nem oszthatják fel egymás között a közbirtokosság visszaszerzett területeit. A fentebbi tiltás törvényerejű, de nem vonatkozik azokra a dolgokra, amelyeket, a közbirtokosság tulajdonát nem visszaszolgáltatás révén képezik, hanem utólag szerzett javak.

( Szőcs Sándor ügyvéd, 2013.)