Csíkszentmiklósi közbirtokosság: a következő generációra is kell gondolni

A Csíkszentmiklósi Közbirtokosság 586,53 hektár legelővel és 1376,5 hektár erdővel rendelkezik. Területei alapján nem tartozik a nagy közbirtokosságok közé, a megvalósításoknak köszönhetően viszont az elsők között vannak – jelentette ki Pál Lukács Miklós, a közbirtokosság elnöke.

Pál Lukács Miklós: „még vannak elképzeléseink, megvalósítandó dolgaink”

A Csíkszentmiklósi Közbirtokosság legelős területeiből 325,53 hektár a gyimesfelsőloki tanács közigazgatási határában van, 211 hektár a szépvízi község területén, és 50 hektár legelő pedig Palánka község határában, amelyet törvényesen egyelőre nem kapott vissza a közbirtokosság, de használja.

„Még van 114 hektár legelő, amit vissza kellene kapjunk Ágas község tanácsától, de ők nem hajlandók visszaszolgáltatni, többször elutasították a kérésünket.

Ezek a területek valamikor az 1800-as években úgy szerepeltek, mint a székely katona nemes és úrbéres közösség tulajdona, később, az 1900-as években lett közbirtokosság megnevezésű.

De az ágasiak azt állítják, hogy ez a közbirtokosság nem jogutódja ennek a volt közösségnek. Pedig mi már többször bebizonyítottuk különböző dokumentumokkal.

Például 1903-ban volt egy üzemterv készítve a közbirtokosság tulajdonában lévő erdős területre, és a dokumentumban úgy szerepel, mint a csíkszentmiklósi közbirtokosság területe. Államosítva a közbirtokosságtól volt, mégsem vagyunk jogutódja ennek a területnek” – magyarázta az elnök.

Pál Lukács Miklós 14 éve vezeti a közbirtokosságot, korábban polgármestere volt a községnek.

Kevesebbet vágnak

A legelős területekből 433 hektárra tudtak kérni földalapú támogatást.

„Annak ellenére, hogy a média mind azt hangoztatja, hogy rengeteg erdőt kivágtunk és ezért vannak bizonyos fokú természeti jelenségek, amelyek mostanig nem voltak, én próbálom bebizonyítani, hogy nincsen teljes mértékben igazuk, mert például csak mi a fennmaradó 153,5 hektár területet beerdősítettük.

Ezenkívül az üzemterv szerint 2000 köbméter kitermelendő fánk lenne, amelyben benne van az egészségügyi vágás is. Annak a területnek, ahol fővágást végeztünk – amelyet ha csak lehet mellőzünk – 85 százaléka már be is van ültetve.”

A közbirtokosságnak 1376,5 hektár erdeje van. Hat hektárt vissza kellene kapjanak a palánkai részen, ugyanakkor még 22 hektár a közbirtokosság gondnoksága alatt van, de a birtoklevelet nem jól állították ki, e körül viták folynak.

150 lej egy jog után

A Csíkszentmiklósi Közbirtokosságnak 514 tagja van, összesen 2019 joggal. Jogonként 150 lej osztalékot kapnak a tagok. Ezenkívül a közbirtokosság fizeti az állattartó gazdáknak a juhok őszi kezelését és egy juh után még 30 lejt.

„Ez több is lehetne, de a szépvízi tejfeldolgozó miatt ennyit tudunk most fizetni. Ott részvényesek is vagyunk, a részvény értéke 500 ezer lej körül van, a többit, közel 700 ezer lejt, adományként adtuk. A lényeg, hogy megvalósult az is.”

Itt egy jog 0,48 hektár. A közgyűlés döntése szerint egy jog után egy köbméter fát adnak, nem 0,48 köbmétert. A tagok többsége a faluban lakik, de a más településen lakók is eljárnak a közgyűlésekre, a távolabbiak felhatalmaznak valakit, hogy képviselje őket. A közgyűléseken 80-90 százalékos szokott lenni a jelenlét.

„Gondolom, a lakosság is meg van elégedve a tevékenységünkkel. Mindenhol kerül két-három ember ellenzékbe, ami szükséges is. Én azért nem haragszom.

Például az utolsó választások alkalmából ez az ellenzék azt mondta, nem jogerős a gyűlés, megtámadták a határozatokat.

Minap kaptuk meg az eredményt, hogy alaptalan. Csak azért csinálták, mert nem ők nyerték meg. Attól megy az élet előre. Azalatt is dolgoztunk, amíg a perek folytak.”

A legtöbb, amit egy tag birtokolt, 87 és 76 jog volt, de most már az is oszlott. Itt is csak örökléssel lehet jogtulajdonos valaki.

„Volt pár olyan esetünk is, hogy valaki átíratta a fiára, hogy képviselhesse a gyűlésen, a másik pedig ráíratott egy jogot, mert az illető szerette volna jelöltetni magát. Ez is megtörtént, mert van egy-két közjegyző Csíkszeredában, aki fölvállalja. Nem volna szabad, de a csend végett még átnézünk ezek fölött, végül is családtagok. Nem idegenre íratták át.”

Nem adják el a jogokat

A közbirtokosság újraindulása után történt egy-két adásvétel. Főleg idős emberek vagy olyanok adtak el jogot, akik nem laknak a faluban. Az utóbbi években viszont nem adják el a tulajdonosok a jogokat.

„Különösen most, hogy osztalékként 150 lejt határoztunk meg. Első években 70 lejt adtunk. Mindig próbáljuk tartani a lépést a felvásárlókkal, hogy ne fát igényeljenek a tagok, hanem pénzt.

Így az üzemtervben meghatározott kitermelendő famennyiséget vissza tudtuk fogni, különösen a faluhoz közel levő erdőkben. A következő nemzedékre is kell gondolni, mert a csemetéből hatvan év múlva lesz valamire való fa.”

Négyévente választanak

A vezetőtanács öt tagból áll: elnök, alelnök, könyvelő, pénztáros és erdőgazda.

Eleinte háromévente választottak új vezetőtanácsot, az utóbbi időben viszont négyévente, mivel úgy vélik, ennyi idő kell, hogy meg is lehessen valósítani a kitűzött terveket. A közbirtokosság mellett működik egy cég is, a Nico Forest, annál nyolc személy dolgozik, így összesen 13 személy kap fizetést a közbirtokosságtól.

Fűrészüzem, csemetekert…

„2001-ben elég nehézkesen indult a közbirtokosságunk. Utána rengeteg munka várt ránk, a kérések letétele, a visszaszolgáltatások nehezen intéződtek.

Jöttek a telekkönyvezések, azok is most már rendben vannak mind a legelőknél, mind az erdőknél. Ezt követően gondolkodhattunk befektetésekben.

A legelső, amit szükségesnek tartottunk, hogy megvásároljunk egy fűrészüzemet a faluban. Nem kereskedelmi célból, hanem azért, hogy a lakosságot kiszolgáljuk.

Az embereknek szükségük van deszkákra, gerendára, sok volt a lakásfelújítás, és akkor ez az üzem kiszolgálta a tagságot, sőt még a szomszéd falvakat is. Kedvezményes áron dolgoztunk.”

A szentmiklósi közbirtokosságnak van egy két és fél hektáros csemetekertje, ezt is sikerült visszakérni az államtól. Építettek egy erdei házat, itt különböző eseményeket szerveznek. Segítik a községben működő intézményeket, egyházi épületek újrafödését támogatták, az iskola fűtését, az óvodának a bútorzatát. Bérbe vették az egyház tulajdonában levő labdarúgópályát és felújították azt. Támogatják a falunapokat, ifjúsági napokat, kolbászfesztivált. Fizetik minden évben az idősek buszos kirándulását. Lószállítót vásároltak, amellyel az állatokat a gyergyói vágópontra lehet vinni. Az erdei utakat is 4-5 évente feljavítják szükség szerint. Az állattartó gazdáknak vásároltak 31 berbécset és egy bikát, új esztenát építettek, legelőtisztításra 300 ezer lejt költöttek. A helyi önkéntes tűzoltóknak vízpumpát és felszerelést vásároltak.

„Az újraalakuláskor a közbirtokosságnak nem volt székhelye. A valamikori székhelyet, amelyet a közbirtokosság a negyvenes években megvásárolt, nem lehetett telekkönyveztetni, visszaperelte az eredeti tulajdonos. Így vásároltunk egy telket, volt rajta egy ház, azt sikerült felújítani.

Egy irodánk van, a többi része vendégházként működik. Hetven személyt le tudunk ültetni, még táncolni is van hely, van egy konyhánk teljes felszereléssel, fent fürdőszobák és négy kétágyas szoba.

A faluban nem volt olyan hely, ahol kisebb rendezvényeket tarthattunk volna. A kultúrotthont télen nem lehet kifűteni.

Így, aki igényli, eljön ide, fizet egy meghatározott, minimális összeget, éppen, hogy a rezsiköltségeket hozzuk ki, és itt nyugodt körülmények között meg tudják szervezni az összejövetelt.”

A falu fejlesztése

Az elnök úgy véli, egy közbirtokosságnak sokrétű feladata van. Többek között, hogy a lehetőségek függvényében megvédjék azt a vagyont, amivel a falu rendelkezik. Ezt úgy tudják elérni, ha megfelelőképpen gazdálkodnak.

„Célszerűen kell gazdálkodjunk, és a tagság igényeit legalább kilencven százalékban ki kell elégítsük, mert az ő területeikből tevődik össze a birtokosság, és hogy ne szüljön viszálykodást a közbirtokosság tevékenysége a községben.

Azt is szem előtt tartjuk, hogy a pénz egy részét a falu fejlesztésére használjuk. Sajnos Szentmiklós nem községközpont.

Valamikor az volt, most nem az, és az ilyen falvakba tudjuk, hogy kevesebb pénz jut, mint a központba. Hogy tudjuk a lépést tartani a gazdagabb falvakkal, a közbirtokosság oda kell álljon.”

Forrás: Csíki Hírlap, 2015. június 20.